" A középkor nagy felfedezése a higiénia. a 21. század nagy felismerése a belső higiénia fogalma" Dr. Josef Jonáš

Szülőnek lenni felelősség

 

Egy nő és egy férfi felkészítése a szülői szerepre nem is olyan könnyű feladat. Az egészségügy ezzel egyáltalán nem foglalkozik. Mindössze arra törekszik, hogy a kívánt gyermek megszülethessen.

Tovább...

A nehézfémek hatása az emberi szervezetre

 

A nehézfémek elsősorban azzal okoznak problémát, hogy bekapcsolódnak a biokémiai folyamatokba. Az emberi szervezetben más anyagokkal lépnek érintkkezésbe, így sokkal veszélyesebb vegyületeket alkotnak.

Tovább...

Ízületi panaszok háttere

 

A lakosság jelentős része a reumás ízületi megbetegedés valamely formájától szenved. Az ízületi panaszok sokszor nem az életkorral vannak összefüggésben. Populácionknak közel a fele hozza magával genetikailag a problémára való hajlmot.

Tovább...

1
2
3

A nehézfémek hatása

A nehézfémek elsősorban azzal okoznak problémát, hogy bekapcsolódnak a biokémiai folyamatokba. Az emberi szervezetben más anyagokkal lépnek érintkezésbe. Így sokkal veszélyesebb vegyületeket alkotnak, amelyek aztán a metabolikus folyamatok részeivé válnak és beépülnek a szervezetbe. Legveszélyesebbek azok, amelyek az élő organizmusok metabolikus folyamatának termékeként jöttek létre.

Legismertebb és legveszélyesebb:

  • metil-higany (ez az alapja a fogak tömésénél használatos amalgánnak),
  • metil-kadmium (dohányfüst),
  • metil-ólom (kipufogógázok).

Példaként vegyük a metil-higanyt. Higany magában nem veszélyes a szervezetre, mert sem a vízben, sem a zsírban nem oldódik és csak ritka esetben jut be a szervezetbe.

Rosszabb viszont a helyzet a higanygőzzel, amely a szájüregben reakcióba lép. Higanygőz belélegzése esetén (tüdő) a nyirokrendszer védekezésre kényszerül és megpróbálja eltávolítani – így aztán eljut a vérkeringésbe és a májba is, ahol a higany metil-higannyá változik. Ideális körülmények között az epébe kerül, és az ereken keresztül eltávozik a szervezetből. Azonban ideális körülmények nincsenek, a metil-higanynak pedig halmozódó képessége van, úgyhogy éveken át kis adagokban felgyülemlik a szervezetben. Ha elér egy bizonyos koncentrációt a szövetekben, krónikus problémát okozhat.

A metil-higany további veszélye, hogy feloldódik a zsírokban – lipidekben, amelyek fontos szerepet játszanak az idegrendszer működésénél. Így aztán a metil-higany fokozatosan bekerül az idegrendszerbe és az agyba, vagy a bőralatti zsírszövetbe. Újkori probléma az is, hogy a metil-higany már az életkörnyezetünk részévé vált, szervezetünkbe étkezés során is bekerülhet, például tengeri halak fogyasztásával.

A szakirodalom szerint a nehéz fémek felbomlásának biológiai félideje 20 év.

Ez azt jelenti, hogy ha húsz évesen higanygőzzel kerültünk kapcsolatba és a következő 20 évet tiszta környezetben töltjük és amalgán fogtöméseink sincsenek (ez a kettő együtt ritkán szokott előfordulni), akkor 40 éves korunkra a szervezetünkben lévő higany és vegyületeinek az 50%-a távozik el, viszont 50% még mindig ott marad.  60 éves korunkra újabb 50% távozik a maradék 50-ből, ami azt jelenti, hogy a 20 évesen „begyűjtött“ adag negyede még mindig a szervezetünkben marad.

Méregtelenítési tapasztalataink bizonyítják - az emberi környezetben található metil-fémek   és az allergiás, asztmás, valamint ekcémás megbetegedések számának növekedése közötti összefüggést.

Talán ez befolyásolta azt a döntést is, hogy az EU tagállamaiban 2011-ig fel kellett számolni a higany gyártását és felhasználását.

Létezik egy olyan készítmény, mint a JOALIS ANTIMETAL, amely sokszorosan lerövidíti azt az időt, amely alatt a nehézfémek távoznak az emberi szervezetből. Az első hónapokban a nehézfémek fokozottabb kiválasztódása következik be, mely folytatódik a további hónapok, sőt évek során is. Néhány külföldi forrás két-három évet határoz meg, amikor a nehézfémek más módszerek hatására távoznak a szervezetből (amelyek azonban, ellentétben az ANTIMETAL-lal, nem tisztítják az idegrendszert és az agyat).